Jelentem, még élek! + Design

Szentjánosbogaras szép jó estét!
Igen, mostanában Szofit, mintha a föld nyelte volna el, nem lehetett hallani róla semmit, de jelentem alássan, lám ismét ide dugom az arcocskámat. Nem fogok magyarázkodni, hiszen úgy gondolom nincs szükség rá. A lényeg a lényegben hogy ezután a nem oly apró kihagyás után ismét itt vagyok, aktív az állapotom, szóval aki szeretne, fordulhat immáron hozzám is :)
Valamint eme nagy örömre elhoztam néhány elkészült designt, mivel vagy el voltam maradva, vagy valaki levadászott időközben :)

Szofi S.

Kritika: Vágyak és Valóság

A blog linkje

Kinézet:

Amint megláttam rögtön tudtam, hogy ez nem az én világom, de fogd ezt a gothságomra, nem a te hibád. A fejlécen lévő nő kicsit nagyon torz lett, ez miatt pedig az egész csúnyává válik, pedig alapvetően azt mondanám rá, hogy annyira nem lett rossz. Talán még annyit tudnék belekötni, hogy a szereplők sokkal jobban mutatnának, ha a széleik  ennyire nem lennének elhalványítva. Összességében nincs túl nagyon bajom a blogod külsejével, a modulok közül talán az információkat a Chat felé tenném és a hátterén kicsit halványítanék, mert egy idő után idegesítő, de ennyi. A fejlécet javítsd ki!

Tartalom:

Amint elkezdtem olvasni már biztos voltam abban, hogy az a világ, amiben te élsz, amiben alkotod a történeteidet szöges ellentéte az enyémnek. Elég érdekesen írsz, a fülszövegedben is találtam már szóismétlést és nagyon-nagyon rövid mondatokat amikre figyelj oda, mert hihetetlen zavaróak. Próbálj meg összetett mondatokban fogalmazni, ha pedig küzdesz a szóismétlésekkel, akkor az interneten megtalálod a szinonimaszótárat. Hidd el, hogy nem ciki használni, néha még én is szoktam, sokkal jobb, mintha ugyan azt a szót használnám örökké, egy idő után unalmassá is válna. Próbálj kicsivel több leírást használni, főleg a helyszíneknél, írd le, hogy hogyan néz ki az iskola, a tanterem, az udvar, a főszereplő szobája, minden, ahol csak megfordul.

Ami nagyon zavart, hogy nem írtad le a prológusban, sőt, utána sem, hogy voltaképp Christennek mi a baja Mirandával. A másik dolog pedig, hogy egy egy normális tanár nem ad egyetlen diák véleményére, főleg akkor, ha úgy szólal meg, olyan flegmán és nagyképűen, mint a gyűlölködő.

Amit mindenki elmond nagyon sokszor és már közhelynek számít, de akkor is le kell írnom: olvass sokat, nagyon sokat! Azért is ajánlom inkább a könyveket mint a blogokat, mert azok közül a legtöbbször (jó esetben) az ember olyanokkal találkozik, amiket az írója jól írt meg. Nem mondom, hogy a blogok között nem lehet találni jó írót, dehogynem! Itt is vannak kiemelkedő tehetségek, de a kiadók nemigazán szoktak kiadni olyan könyveket, amik rosszul vannak megírva. Nekem a kedvenc írónőm Lara Adrian, ha szereted a pikáns fantasy, vámpíros-gyilkolós történeteket bátran ajánlom őt neked.

Beut Lora

Tökéletes karakter #hogyanírjunkregényt1

Sziasztok!

Úgy gondoltam, hogy belekezdek egy hosszabb cikksorozatba, melynek címe hogyan írjunk regényt. Én, bár a regényem alakuló félben van, jelen esetben a blogregényekre gondoltam. Ezek a cikkek kizárólag a blogokban publikált hosszabb történetekre vonatkoznak, s remélem, hogy segíteni fognak nektek a haladásban! Én nagyon szeretek ilyeneket olvasni, ugyanis rengeteget tanulok belőlük! Remélem tetszeni fog nektek a cikksorozat, írjatok nekem kommentet, hogy megismerjem a véleményeteket! 

xoxo; Ariana D.

Név

Avagy ki vagy?

Az első dolog, amit én el szoktam követni az a főbb karaktereim nevének kiválasztása. Ez azért fontos nekem, mert általában az lesz a neve a karakteremnek, ami róla először beugrik. Például ha nekem egy karakterről az a név jut eszembe, hogy Juliska akkor nem fogom Borisnak nevezni, mert engem idegesít, nem tudok vele azonosulni. A megfelelő név kiválasztása viszont nem csak ezért fontos. Van, aki tudatosan választ nevet, ugyanis sok beszélő név létezik, illetve elkíséri a szereplődet az egész történeteden át. Mondjuk, ha egy gonosznak szánt karaktert Sunshine-nak vagy Summernek nevezel el, akkor senki nem fogja komolyan venni a szándékait, cselekedeteit, legalábbis szerintem. Ez olyan, mintha egy bárdot raknál egy kis nyuszi mellé. Érted. Szóval, a név nagyon fontos, sok mindent meghatározhat egy név, még a történet alakulását is. Hatalmas ereje van annak, hogy esetleg milyen emlékeket kelthet egy név egy karakterben. Emlékeztetheti a gyerekkori legjobb barátjára, mert mondjuk ugyan így hívták, ez kellemes gondolatokat ébreszthet a szereplőben és szimpatizálhat a másikkal, viszont rossz emlék is születhet egy név hatására. Ez már csak rajtatok áll!

Jellem

Ilyennek született

Ezután meg kell határozni a szereplőink alap dolgait, tehát a bőrszínét, a származását, a korát, illetve azt, hogy milyen kapcsolata van a főszereplővel. Ezek azért nagyon szükségesek, mert így tesszük őket élethűvé, így mutatjuk meg az olvasóknak, hogy igenis, nekik önálló életük van, saját világuk a lapok mögött. Például egy olyan karakter, akiről azt sem tudjuk, hogy hány éves és hogy néz ki, nem is igazi karakter, olyan, mint egy éterben lebegő kísértet. Természetesen ide tartoznak a külső tulajdonságok is, mint a hajszín, szemszín, magasság, testalkat, anyajegyek, tetoválások, gyerekkorban szerzett megmaradt hegek, borosta, minden, amit csak el tudsz képzelni. Ajánlatos alaposan kidolgozni a szereplőink külsejét, ugyanis sokat elárul a belsőjükről, egy igazi cica baba ugyanis nem fog úgy öltözni, mint egy rocker lány. Ezeket a tulajdonságokat ajánlatosabb már a történet elején tisztázni, hogy az olvasó maga elé tudja képzelni a hősét (szemszín, hajszín, magasság, testalkat) a többit, mint az anyajegyek, esetleg szeplők, hegek, sérülések bemutatása ráér a történet folyása alatt, itt-ott elszórt mondatokban, párbeszédekben. Mondjuk, az időváltozástól megint fáj a válla, mert egyszer kiment neki, vagy valami ehhez hasonló.

Múlt

az az átkozott

Ezek után meg kell ismertetni önmagunkkal a karakterünk múltját. Mindenkinek van múltja, vannak hibái, tett rossz dolgokat az életében, így a mi karaktereink sem lehetnek tökéletesek, mert akkor túl groteszkek lennének. Nyugodtan mutassuk meg az olvasóinknak, hogy milyen elcseszettek hibái vannak a mi szereplőinknek is, hagy azonosuljanak velük, nem lehet mindenki Mary Sue.

A múlt mindenki életében fontos, jellemváltoztató is lehet akár, sőt, ha feltűnik egy személy a múltunkból az kihathat a jövőnkre, ne feledjétek, ez fontos.

Nos, ennyi lett volna a cikk, legközelebb a leírásokról hozok nektek írást! Remélem tetszett! :) 

Kritika: Settelement

A blog linkje

Kinézet:

Nagyon szép, nekem személy szerint tetszik, bár annyit mégis kiemelnék, hogy néhol a bejegyzések vagy a modulok címe nem túl jól látható, de egy hasonló arany színezéssel, mint ami a fejléceden is van gyönyörűen mutatna. Hiába szép a moduljaid betűtípusa, egybefolyik és nehezen olvasható, ezt a helyedben megváltoztatnám egy kevésbé díszesre, esetleg még a bejegyzések szövegének betűméretét állítanám egy kicsit nagyobbra ,nekem egybefolyik az egész. 

Tartalom:

Már egyszer találkoztam a blogoddal, a fülszöveg alapján megtetszett a történet, ám mégsem vettem rá magamat, hogy beleolvassak, ne haragudj, a trailered nem igazán fogott meg. Most, hogy mégis beleolvastam rájöttem, hogy gyönyörűen fogalmazol, ám ami egy picit zavart, hogy "húzod az embert." Az első bekezdésben már megemlítesz olyan dolgokat, amiket csak néggyel odébb magyarázol el, addig az ember pedig izgul, hogy na vajon mi is fog történni/mi történt. Valkai pont ezt kedveli, én nem igazán, hiszen ha egy történet tetszik ilyenek nélkül is végigolvasom az egészet, de kiknek pap, kinek papné.

A prológusban kicsit furcsa volt, hogy rögtön megmozgatja a gróf fantáziáját a lány, kicsit életszerűtlennek éreztem, főleg a levél után, bár miután gondolkoztam egy kicsit a fejezet végén arra jutottam, hogy talán mégis létezhet ilyen. Őszintén szólva, ha odaköltözhetnék egy luxusházba egy grófhoz 3 hónapra úgy, hogy közben nem nyúl hozzám szinte rohannék, hiszen kinek adatik még meg egy ilyen alkalom?

Találtam néhol vesszőhibákat, szóismétléseket, bár magaménak érzem a helyzetet, nekem is mindig megszólják, hogy "bezzeg a vesszőket nem vagy képes jó helyre pakolni". Na jó, nem pont így, így esetleg a nagymamám mondanám, mikor lektorál.

Ne haragudj, nem olvastam végig az összes fejezetet, viszont összességében jó benyomást keltett a blogod, csak így tovább, lehet, hogy később még elolvasom!

Beut Lora